Lenna Johnson ;; készenállok

Tárgy: Lenna Johnson ;; készenállok Csüt. Ápr. 26, 2012 3:55 am

would you save my soul tonight,

lenna marie johnson,

húsz. nő. emma watson. turista.

personality,

Mikor kisgyerek voltam, apám mindig azt mondta, hogy akaratos vagyok, pont mint az anyám. És én elhittem neki… hogy ne hittem volna, mikor anyámat összesen kétszer láttam, születésemkor, és mikor egyszer a nagy semmiből feltűnt a születésnapomkor. Szóval nyilván elhittem az n drága jó, apikámnak mindent, amit anyámról mesélt. Mert az én szememben ő volt A CSALÁD. Így, nagybetűkkel. Én pedig ragaszkodó, apás kicsi voltam, aki szíve szerint soha egy percre nem menne távolabb a szülői háztól. Aztán nagyra nőttem, fűtött a teljesítmény vágy, hogy megmutassam anyámnak, mit hagyott itt. Égtem szint szó szerint, nappalokat, éjjeleket, energiát nem kímélve tanultam, csakhogy bejussak majd arra az egyetemre, ahová senki se tud. Cambridge volt az álmom, mindenek felett. A politológia szak, az illatok, az eső, Anglia, és minden, ami ezt a hatalmas egyetemi várost körbeveszi. És mikor sikerült, büszkevolam magamra. Egyébként is mindig egy büszke alkat voltam, kivéve azt a másfél hónapot, amikor apit gyászoltam. Elvitte a rák, én pedig a tanulásba és a kopott könyvlapokba fojtottam bánatom. Sose törtem korábban össze annyira. Akkor szoktam rá dohányzásra is… Sok mindenkit veszítetem el, ezek tetek erőssé, akaratossá és céltudatossá, és a másságom, az a plusz, amivel az emberek nagy része nem rendelkezett hozzásegítettek, hogy látszatra tökéletes, belül pedig örökké önbizalom zavaros legyek.

history

I'M FUCKING FAMOUS

:: the world want to know everything
001.
Teljesítménykényszeres. Mindent megteszek a célom eléréséért, akár a tanulásban, akár az élet egyéb területein. Nincs lehetetlen, ha rólam van szó. Ha bármiben is hátrányosabb vagyok, étszer annyi munkával, de muszáj kiemelkednem az átlagból…
002.
Családi háttér. Anyunak nem keletem, sem én, sem az apám, így otthagyott, egy felnőtt, dolgozó férfival, hogy neveljen fel. Sokáig gyűlöltem érte, mára csak megvetem. Apa felől nincsenek rokonaim, ő Londonból menekült ide, senkit nem ismerek a családomból. Api halála után egyedül maradtam…
003.
Kalandvágy. Nyílt titok, hogy, amikor csak tehetem utazgatok, világot látok és felfedezem a természetet. Imádok olyan helyekre járni, ahol egzotikus, helyi ételeket ehetek, új emberekkel ismerkedhetek vagy kipróbálhatom az extrém sportokat. Ez belém van kódolva épp úgy, mint a természetes szőkeség…
004.
Divatmánia. Dzsungelbe több tízezer dolláros Jeffrey Campbell magassarkú? Nem akadály, ahogy az sem, hogy addig hordom a kedvenc másodszériás Birkin-em, amég el nem kopik az alja. Ráadásul kevesen vannak, akik a lexikális divattudásommal is versenybe tudnak szállni…
005.
Színészet. Tizenkét éves koromig megszállottan színész akartam lenni. Dámaklubba jártam, így választottam iskolákat, balett órákat vetem. Mindent elkövettem, hogy színpadon szerepelhessek, aztán valami megváltozott, egy csoportba keültem egy rakás igazi ribanca, és már nem vonzott a színpad és a fények…
HEY, BABE, I'M HERE

:: you have to trust
001.
Pókok. Rettentően félek gusztustalan nyolclábú kis férgektől. Egyszer megcsípett egy őserdei fajta, és hetekig kórházban voltam. Azelőtt sosem volt bajom velük, de utána… már ha csak képen látom is összerezzenek…
002.
Szüzesség. Nem verem nagy dobra, hogy egy fogadás vitte el a szüzességem. Persze nem az én részemről. A srác, akibe bele voltam habarodva, az igazi elő nagy szerelem, ez kocsiban fogadott, hogy két hónap alatt meghúz. És sikerült is neki, azóta válogatom meg kivel fekszem e és kivel nem…
003.
Tetkók, piercingek. Méghozzá hat. Három tetoválás és három piercing. Nem tudom mikor és miért csináltatta őket, de az önkifejezés roppant vonzó módjának tűnt. Persze van, amit már megbántam, de vissza nem csinálhatom. Annyit elárulok, hogy az egyik fémdarab, igen izgalmas helyen van…
004.
Sátánista korszak. Ugyan ki ne lenne egy időszaka, amikor „nagyon lázad” Én sátánista voltam. Istenben sosem hittem, de gondoltam vicces lesz örökké feketében járni, erős sminkkel és karcolgatni magam. Nem volt, hamar el is múlt…
005.
2-os nyár. Azaz, a srác, aki az eszemet vette és a srác, akit porig aláztam. fiú, akit szerettem szórakozott velem. Összejöhetünk, amint megszívattam egy igazi „gyíkarcot”. Én meg belemente a játékba, a srác összetört szívvel végezte, a szerelmem meg faképnél hagyott szeptember elsején… a születésnapomon…
I GOT A SECRET

:: can you keep it?
001.
Gyilkosság. Persze nem én voltam a tettes, de ugyanúgy hidegvérrel, szörnyülködve néztem végig, ahogy megölnek egy srácot a diszkóban mint mindenki más. gyedül voltam, féltem megszólalni, rendőrt hívni, és a mai napig bűntudatom van. Ha nem vagyok olyan mulya, a fiú még mindig élhetne talán…
002.
Biszexualitás. Egy lány mellett is ugyanúgy el tudom képzelni az életem, min egy fiúval. Valahogy harmadikan jöttem rá, mikor csókolóztam egy osztálytársnőmmel. Azóta sem meséltem róla senkinek, de persze, ha öröke le kellene horgonyozni az egyik nem mellett, biztosan a férfiakat választanám…
003.
Tanár. Gimiben, a fiatal, helye, kezdő történelemtanár magába bolondított. Ő perverz volt, én szerelmes, és hónapokig bujkáltunk, ménem egyszer az irodájában csókolózva el nem kaptak. Őt kirúgták, engem beutaltak a pszichológushoz fél évre…
004.
Rák. Anyai ágon hajlamom van a rákos megbetegedésekre, és ha ehhez egy rossz helyre nőtt anyajegy társul biztos a „siker”. Fél évig küzdöttem ellene, kemó, rövid haj, műtétek. Kemény harc, volt de a végén én kerültem ki győztesként…
005.
Plasztika. Soha, soha, soha senkinek nem mondtam, hogy műmelleim vannak. De soha nem is fogják észrevenni. Mert nem lettek nagy plázacicás melleim, sőt van egy csomó természetes, ami nagyobb az enyémnél, de még mindig jobb, mint a teljesen lapos, fiús mellkas, amivel rendelkeztem előtte…

trinnity,

1-2. 16. jelenleg nincsen.

HOZOTT SZEREPJÁTÉK PÉLDA
Tény, nagyon zavart ez a csendben kuksolunk egymás mellett dolog, de elég ideges voltam ahhoz, hogy a kelleténél durvábban szóljak hozzá és nem akartam megbántani. Igazából nem nagyon érdekelt, hogy mennyit késett, inkább a Scout-os témán pörgött az agyam, és hogy mennyire fog kiakadni. Nyilván nagyon... én is kiakadnék, ha közölné, hogy egy másik pasitól terhes... De nyilván neki több esze van ennél...
Nem csak az volt a gáz, hogy neki, hogy mondom el... Mert tudtam, hogy ez a legnehezebb, de jobb hamarabb túlesni rajta. Viszont az apám, a húgom és úgy kábé magam körül mindenki azon az állásponton van, hogy nekem nem lenne szabad szaporodnom. Egyrészt: nha kösz... Másrészt viszont igazuk van. Gőzöm sincs, hogy most mi lesz, mit csináljak, hogyan döntsek... Mert ez az egész úgy szar, ahogy van...
Először nem értettem semmit abból, amit mondott. Érzelmek milliója futott át az arcán, volt ami biztatónak tűnt, volt a mi nem, végül az üres tekintet és a nevetés megrémisztett. Mindenre számítottam, csak erre nem. Pedig kellett volna, én is kiröhögtem először Scoutuot.
"Ez nem vicc... bár az volna..." motyogtam. Mennyivel jobb lenne, ha tényleg csak szívatnám... "Igazából nem érdekel, mennyit késtél, az nem gáz. gyűrögettem a kabátom ujját és ropogtattam a kezeim. Most mit mondjak még neki? Nem vagyok épp a szavak embere... Csak ültem, szép csöndben, egyedül az agyam kattogott... Mikor megszólalt, félve ránéztem. Úgy mellékesen, mikor lettem én olyan gyáva, hogy félek a saját csajomtól? Jó, nyilván, mióta számít, hogy van...
"Nem találok ki mást... ezt sem tagadtam, ez az igazság. És nincs nekem annyira élénk fantáziám, hogy ilyesmit kreáljak csak úgy motyogtam és vártam a reakcióját. Tényleg frusztrált, hogy most mi lesz...